Futóversenyek, klasszikus túrázás
Utolsó túrázós napunkon Hebelhof településre utaztunk át, és onnan kezdtük meg a fokozatosan emelkedő sétánkat a felvonó vonala mentén az 1416 méter magas Herzogenhorm csúcsára, amely egyes leírások szerint a Fekete-erdő harmadik legmagasabb pontja, míg egy másik szemlélet szerint a másodiknak számít. Ez most tulajdonképpen mindegy is, mi csak azért fohászkodtunk, hogy a borús-felhős időben,…
Harmadik túranapunkra szabadnapot kaptak a buszsofőrök, ugyanis reggeli után a hotelből gyalogosan indultunk neki a Haslach folyó mentén a tervezett napi túránknak. A különösen elbűvölő természeti kincsekben bővelkedő Haslach-szurdok Lenzkirchből a Haslach torkolatáig vezet, ahol a Haslach és a Gutach folyók egyesülésével létrejön a Wutach, és a folyó mentén a Wutach-szurdok. Először lankás és vadregényes…
Első túranapunkon Todtnau felé indultunk, mert a „Blackforestline” nevet viselő 450 méter hosszú függőhíd hívogatott minket. A függőhíd szédítő, 120 méteres magasságban ível át a Todtnau vízesés felett, útvonaláról pazar kilátás nyílik az alatta elterülő völgyre. A kilenc hónap alatt kiépített függőhidat egyetlen oszloppár tartja és 120 tonnát nyom. Az 1,2 méter széles hídon elvileg…
A Fekete-erdő neve, úgy gondolom mindenkinek ismerősen cseng – főleg a mi korosztályunk tagjainak -, ha más miatt nem is, a Klinikák című sorozat kapcsán biztosan, de aki figyelt az iskolában, az is tudhat róla egyet-s-mást. Azt elárulhatom, hogy nem a sorozatból híres Brinkmann professzor felkutatása céljából utaztunk el olyan messzire, hanem a Németország dél-nyugati…
5-6. nap A következő szállásunkat a Sao Vicentéhez tartozó kis faluban Boaventurán foglaltuk, így a mai napot a két település között található rövid, de nagyon látványos levada-túrával indítottuk, amit a Királyok útjaként emlegetnek (Levada do Rei). Ez az ösvény egy könnyen, autóval is elérhető Levada mentén kanyarog, miközben végighalad a buja, egzotikus növényekkel sűrűn benőtt…
Jó másfél éve fedeztük fel magunknak a Novohrad–Nógrád Geopark területén található Ajnácskő mesebeli várát (szlovákul: Hajnáčka) és a körülötte fekvő bámulatos vulkáni vidéket, ahol számtalan nem túl magas, de meglehetősen meredek oldalú hegycsúcs és sziklaformáció rejtőzik a sűrű erdőben. Körtúránkat tegnap is az egész vidék szimbólumának tekinthető Ajnácskőn kezdtük, csak most a településtől nyugati irányba…
Egyórás gyaloglással értük el a 375 méter magas sziklaszirt tetején magasodó Torna várát, vagyis azt, ami mára megmaradt belőle. A kezdetben lankásan induló, sűrű erdőben kanyargó sárga jelzésű turistaút egyre meredekebb ösvénnyé változott, majd a vár alatti utolsó szakaszon meredek, mészkőbe vágott feljárón kaptatva érkeztünk meg a még mindig sűrű ködfelhőbe burkolózott romokhoz.
Négy, nagyon szép formakincsű különleges vulkánt kerestünk fel az utunk során. A falu közepén álló Ajnácskő egy kipreparálódott vulkáni kürtő, a Zaboda-kő (Zaboda, 468 m) egy lávaár maradványa, a Szárkő (Steblová Skala, 486 m) a környék talán legszebb bazaltoszlopait rejti, míg a mesebeli őserdővel övezett Ragács (Ragáč, 537 m) a geopark egyik legjelentősebb vulkáni szerkezete, ahol még egy ritka vulkáni barlangot is megcsodálhattunk.
A Sólyom-bérc gigantikus sziklabástyájáról varázslatos panoráma tárult Háromhuta völgyére, és a látkép közepén büszkén feszítő Regéci várra.
A Vörös-tó partján „éldegél” egy egészen különleges és barátságos „medvecsalád” is!