A Novohrad–Nógrád Geopark területére november elejére vezetett túrát terveztünk a tiszaújvárosi természetjáróknak. Félve kerestük fel Ajnácskő várát, mivel az ötletet adó újságcikk hozzászólásaiban több negatív kommentet olvastunk, de mielőtt újratervezésre adnánk a fejünket, úgy döntöttünk, hogy személyesen győződünk meg a helyszín adottságairól.
Ez a legendákkal átszőtt vulkáni vidék több mint száz, önállónak tekinthető bazaltkúpot, bazalttakarót, hasadék- és kürtőkitöltést rejt, amelyek többsége a mai Szlovákia területén található. Körtúránkat az egész vidék szimbólumának is tekinthető Ajnácskőn (szlovákul: Hajnáčka) kezdtük.
Négy, nagyon szép formakincsű különleges vulkánt kerestünk fel az utunk során. A falu közepén álló Ajnácskő egy kipreparálódott vulkáni kürtő, a Zaboda-kő (Zaboda, 468 m) egy lávaár maradványa, a Szárkő (Steblová Skala, 486 m) a környék talán legszebb bazaltoszlopait rejti, míg a mesebeli őserdővel övezett Ragács (Ragáč, 537 m) a geopark egyik legjelentősebb vulkáni szerkezete, ahol még egy ritka vulkáni barlangot is megcsodálhattunk.
Ajnácskő
A gyönyörű elhelyezkedésű falu központi része egy különleges sziklatűt ölel körbe, amelyen egykoron – meglehetősen kalandos sorsú és hosszú ideig lakott – vár állott, amelyből azonban ma már csak csekély maradványok maradtak meg. Ami ma látható, az egy vulkáni kürtő belseje a megszilárdult, kemény magmával, amelyről a vulkáni törmelékszórás fázisában keletkezett, puhább anyagból álló kráter teljesen lepusztult az idők során. Ajnácskő minden bizonnyal a Kárpát-medence egyik legfestőibb falva, így felülről is pazar a panoráma, nem is beszélve a környező hegyek látképéről.
A vár köveit a környékbeli lakosság elhordta, ma már csak a természetes erődítmény hatását keltő egykori kürtőkitöltést csodálhatjuk meg.
A faluból hosszan emelkedtünk mezei utakon, az erdőt elérve pedig gyönyörű panoráma bontakozik ki Ajnácskővel, a mögötte található Pogánykővel, illetve a hátteret uraló Medves-fennsíkkal és Szilvás-kővel. A gyönyörű tölgyesbe lépve nemsokára el is érjük a Zaboda-kő legmagasabb szintű védettségét jelölő táblát, majd elénk tárultak az egykor itt zajlott vulkánosságról tanúskodó kőkolosszusok.
Zaboda-kő
A Zaboda-kő egy lávaár maradványa, amely a szomszédos Hegyes-kő vulkánjából ömlött ki. Amit ma látunk, az egy negatív lenyomat: az egykoron itt hullámzó tengerben leülepedett kőzetekre, illetve az azokban kialakult völgyekbe ömlött ki a bazalt. Mivel az így felszínre kerülő vulkáni kőzetek jóval ellenállóbbak voltak a környezetüknél, jóval kevésbé pusztultak le, illetve megvédték a közvetlenül alattuk lévő üledékes összleteket is. Ezért hívják a hasonló hegyeket tanúhegyeknek. A Zaboda-kőnél a lávaár egy része is lepusztult már, így alakult ki annak apró „fennsíkja”, amelynek széleit meredeken alázuhanó sziklafalak és vastag bazaltoszlopok alkotják.
Szárkő
A falutól idáig követett sárga jelzésről kitérőt tettünk a Szárkő hihetetlenül látványos vulkáni formáihoz. A kemény kaptatóval megmászható csúcsról jól látszik a szomszédos Zaboda-kő és a Ragács, alattunk a Gortva-puszta házai láthatók, a háttérben a szlovák oldal legnagyobb bazalttömbje, a Bucsonya.
A Szárkő látványos és meglehetősen elszigetelt csúcsa egy nagyobb kiemelkedésű vulkáni neck, azaz az erózió révén a felszínen kipreparálódott kürtő. Ennek látványos „lenyomatai” az akár 50 m magasságot is elérő (!), a csúcs környékén majdnem merőlegesen álló bazaltoszlopok, amelyek a kürtőben lassan kihűlve vették fel oszlopformájukat.
Folytattuk utunkat a Ragács felé, sokak szerint a környék legszebb vulkáni erődjéhez.
Ragács
A Ragács sem adja magát könnyen, erősen meredek kaptatóval szökik fel a tekintélyes csúcsra. A Ragács más. Csúcsát salakkúp alkotja összesült bombákkal, salakkal és lávafoszlányokkal. A Ragács egykori tevékenysége közelebb áll az általános tűzhányó-képhez.
A heves vulkáni folyamatok eredménye a Ragács látványos, mintegy 9 m mély, függőleges exhalációs kürtője is a csúcs alatt.
A Ragácsról nem csak a Novohrad-Nógrád Geopark határon túli részét, de a vadregényes Vajdavár-Medves-vidéket is belátjuk. A csúcs alatti törmelékes lejtők egyrészt tovább emelik az itt található erdőrezervátum misztikus hangulatát, másrészt arról is árulkodnak, hogy a vulkánból tekintélyes lávaár hömpölygött le egykoron. A Ragács tetejéről előbb meredek köves ösvényen, majd erdészeti úron jutottunk vissza Ajnácskőre.
Megállapítottuk, hogy a hozzászólásoknak abból a szempontból van alapja, hogy a túra sokkal nehezebb mintha a Bükkben vagy a Mátrában lennénk. Abban is igaza van a kommentelőnek, hogy a szlovák turistajelzések gyakorisága finoman szólva is kívánnivalót hagy maga után. Turista GPS és előzetesen megszerkesztett nyomvonal nélkül többször bajban lettünk volna, és az aljnövényzet is sok helyen sűrűbb a kívántnál, az utak a kis turista forgalom miatt alig – vagy egyáltalán nem – láthatóak, de hát a természet már csak ilyen. A vulkáni kúpokhoz vezető utak meredekek, csúszósak és murvás, éles kövekkel tarkítottak, odafigyelést igényelnek. Azt azonban vitatjuk, hogy veszélyesek lennének. Egy rutinos túrázónak nem okoznak különösebb kihívást.
Azzal a megállapítással meg végkép nem tudtunk mit kezdeni, miszerint „Kilátás az Ajnácskői vár után egyáltalán nincs. Az erdő gondozatlan és unalmas, kifejezetten csúnya.” Képzett túravezetők lévén mi is megfordultunk már jónéhány helyen és kifejezetten élveztük ezt a túrát. Az újságcikkben megfogalmazottokkal teljesen egyetértünk, minden csúcsról pazar a panoráma. Jól látszanak a Szlovák-érchegység vonulatai, jó idő esetén a Mátra és a Bükk csipkézett teteje is megmutatkozik. A bükkösökön átkelve a folyamatosan potyogó makkok különleges hangulatot ébresztettek. Különösen szimpatikus volt a túra útvonalban, hogy nem túlságosan népszerű, ergo hétvége lévén az egész napos utunk során mindössze egy fiatal szlovák párocskával találkoztunk a Zaboda-kő csúcson és a Ragály lábánál két fiatal férfi kutyákat sétáltatott. A várban értelemszerűen gyakrabban megfordulnak kirándulók, akik csak odáig mennek.
Forrás: Turista Magazin
https://www.turistamagazin.hu/hir/a-novohrad-nograd-geopark-legjobb-vulkanturaja
A túra adatai:
Táv: 16,5 km, Szint: 950 m
