Regéci vár és a Könnycseppek-tava

Az Eperjes-Tokaji-hegység, vagy régebbi nevén az Eperjes-Tokaji-hegylánc déli, Tokaj és Nagy-Milic között hazánkban elterülő része a Tokaji-hegység, melyet nyugaton a Hernád, keleten a Bodrog határol.

Ismét itt a Tokaji-hegység (elterjedtebb, de pontatlanabb nevén Zempléni-hegység) tájain barangoltunk, Óhuta és Regéc körül terveztünk meg egy kellemes körtúrát.

Óhutáról indultunk a Denevér-tanösvény vonalát követve a mesebeli Rejtek-rét irányába, majd sok-sok lihegés és az út közbeni pihenőkben (Katinka-pihenő és találóan „Kínok vége”-pihenő) való szuszogás után egy éles jobbkanyart véve felkapaszkodtunk a Görgeteg-sétányra. A sétány az icike-picike, sejtelmes félhomályba burkolódzó Babuka-tó és Emőke-forrás mellet vezet el egészen a Trianon emlékműig, ahonnan csodás kilátás nyílik kiindulópontunkra, Óhutára.

A Denevér-ösvény útvonalán tovább haladva a Mély-patakon átkelve a Regéci vár irányába fordultunk.

Jóval dél után érkeztünk meg a Kis-Zabarla csúcsára, ezért a vadvirágoktól tarkálló, aranylóan hullámzó magas fűben letelepedtünk egy rövid pihenőre és falatozás közben élvezettel hallgattuk a madarak csodaszép énekét.

„Hagyd ott a várost. Csend-övembe jöjj,

hagyd ott az ingerült és hetyke szókat.

Itt fákat, felhőt, forrást üdvözölj,

s hallgasd a zengő, mámoros rigókat.”

Áprily Lajos: Biztatás

Mire felkaptattunk az 1300-as években épült várhoz, kellemesen kimelegedtünk, ezért hűsítésképpen vettünk a büfében egy-egy jégkrémet, és a fejünk felett komoran gyülekező felhőket megszemlélve úgy döntöttünk, hogy nem megyünk be a várba, indulunk tovább.

Alighogy kiléptünk a várkapun eleredt az eső. Szerencsénkre nem egy özönvízszerű nyári záporban volt részünk, alig félóra alatt elapadt az égi áldás, Regécre beérve meg is szabadultunk az esőkabátoktól. A települést elhagyva a Huta-völgyi-patak mentén kanyargó aszfaltúton gyalogoltunk 3-4 kilométert Óhuta irányába.

A két település között csordogáló patak vizét valamikor felduzzasztották, így jöhetett létre a romantikus nevű Könnycseppek tava, melyet egy romjaiban is csodálatos pálos kolostorrom közelében találhatunk meg. A hely évszázadokig híres búcsújáró úti cél volt, itt őrizték ugyanis Szent László három ujját. A szép fekvésű, hegyek vigyázta réten asztalokkal, padokkal és hintaággyal ellátott, jól karbantartott pihenő és tűzrakóhely áll a kényelem szolgálatában, a hűs és iható Pálos-forrás vize pedig felfrissülést kínál.

Visszafelé menet útbaejtettük a Pálos-pihenő és a Kis-királyos kilátópontjait is, ahonnan csodás panoráma tárult a környező hegyoldalakra, a korábban felkeresett Regéci várra, és az alattunk elterülő Könnycseppek-tavára és patakmenti völgyekre.