Egy Nógrád megyei kistelepülés, Kazár közelében található hazánk egyik leglátványosabb geoturisztikai attrakciója, a messze földön híres riolittufa-formáció, melyet nem is alaptalanul „kis magyar Kappadókiának” neveznek.
A Magyarországon több helyen is megtalálható (pl. Majkász-völgy, Gyulaakna) riolittufa kb. 20 millió évvel ezelőtt, a miocén földtörténeti kor elején keletkezett a Pannon-tenger peremvidékén, amikor is a részben vizes környezetbe benyomuló vulkáni magma nagy erejű, heves robbanásos kitöréseket produkált. A levegőbe kerülő, nagy mennyiségű izzó vulkáni porból, hamuból és forró (horzsa)kőzethabból cementálódott össze ez a kőzet, valószínűleg 3-4 gyorsan egymást követő kitörés alkalmával.
Magyarországon kívül egész Európában nincs ilyen képződmény; az egész világon összesen 6 helyen, hazánkhoz legközelebb a törökországi Kappakódkiában található riolittufa.
A keletkezése óta eltelt idő és a víz eróziós munkája nagyon jól megfigyelhető a közel 1 hektárnyi holdbéli tájon. A fehér, könnyen málló és morzsálódó riolittufa felszínébe a lefolyó csapadék változatos formavilágot faragott, mély szurdokvölgyeket, csatornákat, alagutakat és „karfiolszerű” tarajosan fodros, hullámos felületeket, kúpokat, sziklatornyokat, hosszabb-rövidebb gerinceket hozott létre. A riolittufa tulajdonképpen a lávának a salak anyaga, ami kevésbé cementált, tehát gyenge ellenállósága van az időjárás eróziójával szemben.
A geológusok által itt gyűjtött kőzetmintáknak van egy külön érdekessége is, hogy fordított mágnesezettségűek, ami azt jelenti, hogy a kőzet keletkezésének idején Földünk mágneses pólusai még fordítottan álltak.
Munkanap lévén csak reggel 10 óra körül tudtunk elindulni, ezért pont délre érkeztünk meg a színes népviseletéről és gazdag folklórjáról ismert falucskába, így egyenesen a Laska Terasz nevet viselő helyi étterembe siettünk, szerettük volna megkóstolni a híres palóc laskát. A finom és kiadós töltött krumplilángosok mellé házi limonádét kértünk. Isteni volt, és az ára is nagyon barátságos, ne hagyjátok ki, ha erre jártok!
Tele hassal kezdtük meg rövidke, de élvezetes túránkat a piros jelzésen. Az elején még barátságtalan, sáros földúton haladva hamarosan feltűnt egy érdekes földtani szelvény, amelynek rétegeiben – az ott elhelyezett ismertető tábla alapján – szívkagyló és kecskeköröm-maradványok voltak láthatóak.
Május elejéhez képest elég meleg időt sikerült kifognunk, így kifejezetten jól esett mikor beértünk az erdőbe, és a fák árnyékában haladtunk tovább a jól kitáblázott gyalogúton, miközben nagyokat szippantottunk az ösvény mellett elterülő zamatos turbolyamezőktől illatozó balzsamos levegőből.
Az Aranyos-patak forrása, majd egy picike bányató mellett elhaladva nemsokára megérkeztünk a porózus felszínű, piszkosfehér színű, izgalmas formavilágú riolittufamező szélére. Mivel felülről érkeztünk ehhez a geológiai csodához, így nagyon izgalmas és megkapó látvány fogadott minket; olyan érzés fogott el, mintha újra a Himalája felett repülnék, és onnan tekintenék rá az alattunk elterülő hegyek kanyargó vonulatára.
Sajnos nincs körbekerítve, ezért ajánlott óvatosan bejárni a területet, nemcsak azért, mert meglehetősen balesetveszélyes lehet a csúszós felszín, és könnyen belecsúszhatunk egy mély árokba, hanem azért is, mert ezzel nemcsak saját testi épségünket veszélyeztetjük, de a puha tufa felszínében is kárt tehetünk. Vegyük figyelembe, hogy fokozottan védett terület és természeti érték!
Miután kellően kigyönyörködtük magunkat a tájban és minden oldalról körbejártuk és lefotóztuk a piros + jelzésen elindultunk vissza a falu irányába. Egy szakaszon -az elmúlt napok esőzései miatt – meglehetősen belvizes területen vezetett az útvonal, több helyen is bokáig süllyedtünk a fűcsomók között feltörő talajvízbe.
A faluba visszaérve érdemes megnézni a számtalan múzeum és kiállítás egyikét-másikát, mert Kazár a múzeumok és népi hagyományok hazája is. Felkereshetjük a régi magtár épületében berendezett falvédő múzeumot, a vasalómúzeumot, megtekinthetjük a tájházat és bányászati kiállítást, a mackó és babagyűjteményt, vagy éppen a gyufacímke kiállítást is.
Túra adatai:
Táv: 8 km
Szint: 160 méter
Plusz egy tipp: Minden év májusában megrendezik Kazáron a laskafesztivált változatos programokkal.
Plusz még egy tipp: Odafelé vagy hazafelé érdemes megállni Verpeléten a Vár-hegy andezit vulkáni kúpjánál, mert hazánk egyetlen csaknem eredeti épségben fennmaradt parazitavulkánja. Ehhez hasonló parazita vulkánok napjainkban legközelebb a szicíliai Etna oldalában figyelhetők meg.
