A Bükk és az Alföld találkozásánál fekvő Bükkalja gyönyörű, látnivalókban bővelkedő dimbes-dombos vidék, ahol a természet és az ember együttes munkája nyomán egy igazán különleges „kőből faragott világ” jött létre. A bükkaljai kőkultúra legősibb emlékei a kaptárkövek, melyek olyan magasba törő riolittufa-sziklák, melyeknek oldalába hosszúkás fülkéket faragtak a régmúlt kori emberek.
A jobban épségben maradt fülkéknél jól kivehető, hogy egy bemélyedő keret fut a szélén körbe, ami a tudósok szerint arra utal, hogy ezeket a fülkéket valamikor lefedhették. Rendeltetésükkel és eredetükkel kapcsolatban számtalan teória született; az egyik elképzelés szerint az erdei méhészkedés emlékei – innen ered a kaptárkő elnevezés is -, míg másik elmélet szerint a fülkék síremlékek vagy urnatemetkezési helyek lehettek. Keletkezésük ideje is bizonytalan, de a kutatók vizsgálatai szerint a legrégebbiek az i.sz. 5-6. században, míg a legújabbak a 10. és a 16. század közötti időszakban készülhettek.
Magyarországon számtalan ilyen fülkés sziklaalakzatot találhatunk a Pilisben vagy a Budai-hegységben is. Helyenként más-más névvel illettik ezeket a sziklákat, Szomolyán – ahol mi most jártunk – kaptárköveknek, Eger környékén vakablakos köveknek, máshol köpűs köveknek nevezik.
Csodálatos koraőszi időben indultunk szombaton reggel Szomolyára, hogy a település határában, a Kaptár-völgy fölötti Vén-hegy oldalában megbúvó hatalmas kaptárköveket megszemléljük és megcsodáljuk. 2018-ban jelentős fejlesztés történt a területen, a kaptárköveket fém járdákkal és lépcsőkkel vették körül megkönnyítendő a terület felfedezését, bejárását, és rengeteg tájékoztató, ismeretterjesztő tábla is kihelyezésre került. Ez egyrészt jó, mert biztonságosabbá teszi a látogatók számára a nézelődést, és csökkenti a védett sziklák taposásból eredő pusztulását, de határozottan megváltoztatta a hely hangulatát, és nem pozitív irányba.
A tájékoztató táblák szerint itt Szomolyán 8 kaptárkőben összesen 117 fülke látható, a kaptárkő-csoport legismertebb és legszebb kaptárköve a Király széke, ami önmagában 50 fülkével büszkélkedhet.
Szomolyát és a kaptárköveket elhagyva Eger felé fordultunk, előbb a piros +, majd a sárga jelzésen tettünk egy kis kitérőt a Király-kút irányába, mert a térkép szerint itt egy kőhodályra bukkanhatunk és szerettük volna útba ejteni. A Bükkalján a földművelés – főleg szőlő- és bortermelés – mellett a legeltető állattenyésztés is nagy hangsúlyt kapott a régi emberek életében, ezért számtalan kőbe vájt kunyhóval, bújóval és az állataik számára készült istállóval, hodállyal találkozhatunk ezen a vidéken.
Ezután a törökök nyomában túráztunk Eger felé, majd hamarosan szépen gondozott szőlőültetvények között találtuk magunkat, ahol csábítóan illatos fürtök garmada csüngött a szép katonás rendben sorakozó tőkékről. Mielőtt felmásztunk volna az Eger mellett található Nyerges- és Mészhegyi kaptárkövekhez, egy újabb kőistálló felé vettük az irányt. Ez a sziklába vájt istálló sokkal kisebb és elhanyagoltabb állapotban volt, mint a király-kúti hodály, láthatóan nem használják már eredeti funkciója szerint.
A Nyerges-tetői tanösvény nyomvonalán haladva kapaszkodtunk fel a Nyerges-hegy nyugati oldalában található kaptárkövekhez, de útközben rábukkantunk egy újabb sziklába vájt kőkunyhóra is.
A hegytető kilátó pontjára felérve fantasztikus panoráma tárult a szemünk elé, csodás kilátás nyílt a lábunk alatt elterülő szőlőültetvényekre és a szemben trónoló Nagy-Egedre. Itt az óriási lapos kövön üldögélve megpihentünk egy kicsit, elővettük szendvicseinket és komótosan megebédeltünk.
A Nyerges-tetőről a tanösvény a Mész-hegyre visz, ahol újabb bújók, barlangok és kaptárkövek várnak ránk a fiatal akácfákkal és bálványfákkal sűrűn benőtt, nehezen járható félhomályos területen megbújva.
A sárga jelzésű turistaúton értünk vissza Szomolyára, amelynek nyomvonala megegyezik a középkori eredetű „Via ad Szomolya” elnevezésű útvonallal, ahol évszázadokon át szekerek közlekedtek.
Ez egy mélyút tulajdonképpen, amit a riolittufába helyenként több méter mélyen bevágódott szekérnyomok is tanúsítanak.
A túra adatai:
Táv: 20,6 km Szint: 519 méter
